Érszűkület tünetei: a jelek, amelyeket nem szabad félvállról venni
Az érszűkület (érelmeszesedés) az erek belső falának fokozatos szűkülése, amely rontja a szövetek vérellátását. A folyamat évekig tünetmentes lehet, ezért különösen alattomos — gyakran csak akkor okoz panaszt, amikor a szűkület már jelentős.
Hogyan alakul ki az érszűkület?
Az erek falában fokozatosan zsír- és meszesedési lerakódások (plakkok) képződnek, amelyek szűkítik az ér belső átmérőjét. Ez csökkenti a véráramlást az érintett terület felé. Az alsó végtagi érszűkület járási nehézséget, a nyaki ütőerek szűkülete pedig stroke-kockázatot jelent.
Az érszűkület figyelmeztető tünetei
A leggyakoribb jelek:
- Járással jelentkező lábikra- vagy combfájdalom, amely pihenésre megszűnik (ún. „kirakatnézegető”-tünet)
- Hideg, sápadt láb vagy lábfej
- Zsibbadás, gyengeségérzés az alsó végtagban
- Lassan gyógyuló sebek a lábon vagy a lábfejen
- Előrehaladott esetben nyugalmi fájdalom, akár éjszaka is
Kinek ajánlott a szűrővizsgálat?
Az érszűkület kockázata jelentősen nagyobb, ha az alábbiak közül egy vagy több fennáll:
- Cukorbetegség — évente legalább egy érvizsgálat ajánlott
- Dohányzás (jelenlegi vagy korábbi)
- Magas vérnyomás, magas vérzsír
- Családi halmozódás — érelmeszesedés, stroke, szívinfarktus a közeli rokonságban
- 50 év feletti életkor
Miért fontos az időben végzett vizsgálat?
Időben felismerve az érszűkület progressziója lassítható, a súlyos szövődmények — nem gyógyuló seb, végtagi keringési zavar, stroke — nagyrészt megelőzhetők. A kivizsgálás alapja a Doppler ér-ultrahang, amely fájdalommentesen ábrázolja a szűkület mértékét és a véráramlást.
Ha a fenti tünetek vagy kockázati tényezők Önnél fennállnak, ne várjon a panaszok súlyosbodására. Kérjen érszűkület-vizsgálatot vagy vegye fel velünk a kapcsolatot.